Az idei Minifesztivál szombat délutáni koncertje elsősorban a kórusműveké volt. Először az Angelika Leánykar lépett fel Gráf Zsuzsa vezényletével. Mohay Miklós Virághullás No2 nőikari kompozíciója Kiss Magda  1956-os diáklány versére épül. x

A költemény, egy kezdő költőnő teljesen egyszerűen megfogalmazott szabadságélményét közvetíti, így jó alapanyag egy letisztult zenei műhöz. Mohay, Kodályt követi. Érzelmes, de nem érzelgős, a naiv, letisztult gyermeki hittel azonosul, és jó mestermunkát komponál.

A Kodály tanítvány Szőnyi Erzsébet mestere halálára remekművet alkotott. A Siratót alt szólótra, női karra, fuvolára, brácsára, és cimbalomra komponálta a szerző. A cimbalom már-már patetikus túltengését a fuvola kemény, néha rideg, néha fájdalmasan egyszerű hangzata tartja egyensúlyban. "Hulljatok könnyeim, záporként hulljatok" énekli a kórus, miközben a zene minden felesleges zokogást elfojt, és méltóságteljesen búcsúzik.

A nemrégiben elhunyt Szőllősy András Planctum Mariae című kórusművében két zenei világ összhangzatából igyekszik új harmóniát, sőt új drámaiságot adni kompozíciójának. A műben a szólista és a kórus találkozása robbanásszerű új zenei élménnyel ajándékoz meg.

Tóth Péter, Reményi Attila, Terényi Ede és Bárdos Lajos  gyermekkari műveivel lépett színre a Magnificat Gyermekkar Szebellédi Valéria vezényletével. Kodály szerint a zenei nevelést már magzati korban érdemes elkezdeni. A kórusművek elsősorban a gyerekek szívéhez szóló vidám minőségi mestermunkák.

A szombat esti koncerthez kellemesen csavaros fülekre volt szükség. Horváth Balázs Kirakós című kvintettje a tér-idő-hangzás koordináták körül mozog. A hangszerek különböző térben, különböző kihasználtsági fokkal berregnek, zengenek, összenyikordulnak, vagy épp egymást gyilkolva hangzati kavalkádot okoznak. A szerző hanglépős egyenlete matematikailag megkompontált játék, amely arra törekszik, hogy egy véglegesen kialakuló geometriai egységben önmagára találjon, így a zenei élmény is egyfajta rejtjeles kódsorozat.

Ligeti György Musica Ricercata című 11 darabból álló zongoraciklusát a szerző az ötvenes években komponálta. A Bartók-Kodály bűvkörből szabadulni vágyó, Nyugat felé kacsingató szerző hangvariáció-sorozatai a játékos kísérletezőkedv termékei. Az állandóan ismétlődő és a folyton variálódó hangok összhangja, az egy hanghoz viszonyított hangzás, a dinamika exhibicionista megnyilvánulása, és elernyedése kis zenei bonbonokban kerül elénk. 

Sáry Bánk Szivárvány havasán című műve melankolikus-modern népdalérzetként aposztrofálható, míg Láng István Broken Consortja inkább egyfajta kísérlet arra, hogy a szaxofon, a brácsa és a gitár hogy idomul egymáshoz. A hangszerek végletes kihasználása, már-már megerőszakolása, és sajátságos rendszerbe kényszerítése zavarba ejt.

Horváth Barnabás vonósnégyese klasszikusan felépített disztingváltan disszonáns mű. Mintha egy klasszikus szerző hirtelen a XXI. századba csöppenne, és magába akarná tömködni a zenei vívmányok sokaságát.

Sugár Miklós fél-elektronikus, félig akusztikus Minikoncertje igen izgalmas alkotás. Elsődleges az elektronikus hangzás, az akkusztikus hangszerek csupán erősítik, színezik, vagyis kiszolgálják a mesterségesen keltett zörejeket. Ez a földön túli összhang már a dallamokon túli világban egyfajta riasztó koncentrált érzetet gerjeszt bennünk.

Ezen az estén Szokolai Sándor Pálma című műve vitte el a pálmát. Szokolai,  szerintem az egyik legfrissebb, legdinaikusabb, és legizgalmasabb szerző. Talán nem túlzás, de a neve garancia arra, hogy remekművet hallhatunk. A fesztiválon elhangzó szólókantátája egy lírai gondolkodó zenei formajátéka. Ha ezt a művet elsősorban Paul Valery költeménye ihlette, akkor jó, hogy ez a vers egykor megszületett.